Csábos mozaikok, színes-szagos életkedvdarabkák, hangulatcelluxot húz a szél maga után. Minden gyorsítva, tömörítve áramlik. Mire felemelem a fejem már máshová nézek, mást látok, mást ölelek és egy totál idegen épületmonstrum mosolyog rám. Furcsa, mégis édes. Sosem jön szembe kétszer ugyanaz a szempár, sosem nézek ugyanannak a lánynak a szemébe a metrón. Az ajtó csukódik, és legközelebb egy új világra nyílik. Héj, szabadság, ma ráérsz?! Gyere le, járjunk egyet. Az autópálya hideg levegője elaltat és az eső felébreszt. Viszlát, holnap, egy másik világ képkockái között.
Gevin 2014.08.14. 04:52
Different
Címkék:london life Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://crisp.blog.hu/api/trackback/id/tr116602143
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
